 2009. augusztus 2-ról 3-ra virradóra saját, kislétai házában, álmában agyonlőtték Balogh Máriát, és súlyosan megsebesítették tizenhárom éves lányát.
A bűncselekmény egy hat roma honfitársunk életet kioltó gyilkosságsorozat utolsó epizódja volt.
Hatvanöt évvel korábban, 1944-ben ugyanezen az éjszakáján ölték meg az auschwitz-birkenaui haláltáborban addig életben háromezer romát és szintit.
A Sant'Egidio (Szent Egyed) közösség 2010. augusztus 1-én, vasárnap este a Budapest IX., Bakáts téri Assisi Szent Ferenc templomban ökumenikus imádságban emlékezett a kislétai gyilkosság első évfordulójára, valamint a pharrajimos (a roma holokauszt) emléknapjára.
Az imaórán Szőke Péter, a Sant'Egidio közösség képviseletében arra emlékeztette a jelenlévőket: az erőszak az emberi szívből születik, ha ott az előítélet, a gyengébb életének megvetése és a közöny előkészítették számára a talajt. A keresztények küldetése, hogy az együttérzés lelkületét táplálják; a táplálék pedig Isten Szava. Ha Őt hallgatjuk, lesznek szavaink a vigasztalásra és arra, hogy felemeljük hangunkat a gyengébbek, a megalázottak védelmében. Az áldozatokért és a gyászolókért szóljon az imádság, de a közös jövőért is, amelyben cigány és nem cigány magyarok együttélésének szépsége és józansága ragyog.
 Balog Zoltán református lelkész, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár Káin és Ábel történetét idézte föl a Teremtés könyvéből. Az Úr kérdésére: Hol van a testvéred? - Káin cinikusan reagál. Így az emberhez a teremtése után intézett második kérdés igazi válasz nélkül marad, mert már az Úr első kérdésére: Hol vagy? - sem érkezett felelet Ádámtól. Csak aki tudja magáról, ki ő, és hol a helye a világban, ismerheti fel a másik emberben a testvért, bőre színétől függetlenül, nyújthat feléje gyilkos kéz helyett segítő jobbot, és értheti meg a „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” parancs értelmét: szeresd a másikat, mert éppolyan, mint te – bűnös és megváltott ember.
Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök az aranyszabályról elmélkedett, amelyet Máté evangéliumában Jézus így fogalmaz meg: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük”. Melyikünk ne szeretné, hogy megbocsássanak neki, ha hibázott, megvigasztalják, amikor szomorú? Jézus nem csak tanította, hanem elsőként, élete árán is gyakorolta ezt a szabályt: meggyógyította a betegeket, irgalmába fogadta azokat is, akiket a kor társadalmának megvetése leginkább sújtott. Amikor évekkel ezelőtt egy kis nógrádi falu mellett a püspök árokba borult autóját hat ismeretlen cigány fiú emelte ki, ők is a szívükbe írt regula aurea szerint cselekedett. Ha e szabályt tiszteletben tartjuk, kevesebb lesz a társadalmi baj.
 Székely János katolikus püspök, magyar katolikus püspöki kar cigánypasztorációs referense az irgalmas szamaritánus alakját idézte fel Lukács evangéliumából, aki meglátta az út mellett félholtan fekvő embert, és megesett rajta a szíve. Ez a néhány szó minden emberi szeretet legszebb leírása. A cigányságra a történelem során hazánkban sokan mint „problémára” tekintettek, amire „megoldást”, szélsőséges esetekben „végső” megoldást kerestek. De a történelem cigányság és magyarság sorsközösségének szép példáival is szolgál. Az irgalmas szamaritánus mai követői, köztük a Sant'Egidio közösség a másik emberben, a cigányokban és a szegényekben sohasem problémát, hanem barátot és testvért látnak.
Mellékeljük a megemlékezésen a Sant'Egidio közösség felelőse, Szőke Péter által elmondott bevezetőt, valamint a közösség kettős évfordulóra kiadott sajtóközleményét. |
