Október elsején, szombaton több száz ember gyűlt össze a varsói székesegyházban, ahol a Sant’Egidio közösség imavirrasztást szervezett a menekültekért, köztük azokért, akik menekülés közben haltak, miközben Európába szerettek volna eljutni. A lengyel Caritas és a Sant’Egidio közösség más szervezetekkel együtt imahetet szervezett a menekültekért, ennek nyitó alkalma volt a varsói imádság. Ezt követően több mint húsz lengyel városban tartottak hasonló alkalmakat, a záró napon, október 8-án Wojciech Polak gnieznói érsek, lengyel prímás vezetett imavirrasztást.

A varsói imavirrasztás előtt egy szír házaspár, Nabiha és Antoun tettek tanúságot, akik egy évvel ezelőtt érkeztek Lengyelországba, néhány hónapja a közösség egyik családjánál laknak. „Nagyon féltettük a gyermekeinket, unokáinkat. Sajnos az egyik lányunk még Szíriában maradt, nagyon aggódunk érte és a családjáért. A legkisebb unokánk Svédországban van a családjával, ha tűzijátékot vagy más erős hangot hall, elkezd kiabálni, mert azt hiszi, bomba vagy lövések hangja. Szeretnénk köszönetet mondani Lengyelországnak, amiért befogadott minket és lehetővé teszi, hogy nyugodtan, biztonságban éljünk. Reméljük, hogy Lengyelország hamarosan segít abban is, hogy a lányunk elmehessen abból a pokolból” – mondták.

Kazimierz Nycz bíboros homíliájában megállapította, hogy „túl kevés tiszteletet tanúsítunk az iránt, amit Jézus kér az evangéliumban”. A varsói érsek szerint „az evangélium nem azt írja, hogy idegen voltam és befogadtatok, ha egy szép országból jöttem, amelyik tetszik nektek, vagy amikor volt keresztlevelem. Az evangélium nem támaszt feltételeket”.  Megjegyezte, hogy a keresztények számára a befogadás evangéliumi parancs és hitük próbája, és kifejezte meggyőződését: „közel vagyunk ahhoz a pillanathoz, amikor Lengyelországban is megnyílnak a humanitárius folyosók, amelyeket a Sant’Egidio kezdeményezett Olaszországban.”

A varsói imádság előtt felvonulást tartottak a Vár téren, a molinóra Ferenc pápa szavait írták, amelyeket a Nagy Károly-díj átvételekor mondott: „Olyan Európáról álmodom, aki testvérként segíti a szegényt és azt, aki befogadást keresve érkezik.

Október 2-án, vasárnap a poznańi székesegyházban Stanisław Gądecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke vezetett imavirrasztást azokért, „akik a remény útján haltak meg”. Elmondta, milyen programokat indít a menekültekért a lengyel Caritas az elkövetkező hetekben. A menekültektől való félelem kapcsán elmondta: „Mindenkinek megvan a maga élete, és amikor jönnek a menekültek, ösztönösen arra gondol, milyen nehézségekkel jár majd a jelenlétük. Nem szabad azonban falakat építeni, és az egyház nem is akar falakat építeni. Az egyház emlékeztet arra, hogy Jézus jelen van a legkisebbek, a szenvedők, a leginkább szükséget szenvedők között. Jézus tanítványainak a szabadulást kell hirdetniük azoknak, akik még ma is a rabszolgaság különböző formáiban élnek.”