A Sant'Egidio közösség meghívására április 22-én és 23-án Pannonhalmán illetve Budapesten tartott előadást Ceija Stojka osztrák írónő, a parajmos, azaz a roma holokauszt túlélője.  A pannonhalmi találkozó színhelye a bencés gimnázium volt, ahol Stojka asszonyt Várszegi  Asztrik főapát is szívélyesen üdvözölte. A második alkalomra Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara és Székely János segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referensének meghívására került sor.  Stojka asszonyt mindkét alkalommal nagyszámú és figyelmes, főként gimnazista és egyetemista diákokból álló hallgatóság várta.

Ceija Stojka mesélt üldöztetéséről, elhurcolásáról és fogságáról az auschwitzi, bergen-belseni és ravensbrücki haláltáborokban, arról a szenvedésről amelyet cigány kislányként átélt népes családjával együtt, amelynek sok tagját megölték. A nagy pontossággal, de mély átéléssel elbeszélt tényeken túl az írónő el akarta gondolkodtatni hallgatóit tanúságának időszerűségéről. Hogyan lehetséges – kérdezte - , hogy Európa nem egy országában ma, az új évszázad kezdetén is megalázzák, bántalmazzák és – ahogyan Magyarországon történt – meg is ölnek embereket, köztük ártatlan gyermekeket, csak mert cigányok? Határozottan felszólította fiatal hallgatóságát: “Engedjétek, sőt segítsétek élni az én unokáimat. Ti vagytok az én védőköpenyem. Ha megvéditek a cigányokat, a kicsiket, magatokat is megvéditek. Ti vagytok saját magatok védőköpenye is”