Az „idősek majd jeleket látnak” mottóval ünnepelték Antwerpenben a Simeonról és Annáról elnevezetett idősek háza megnyitásának 10. évfordulóját május közepén. A város központjában található, belga közösségünk által működtetett lakóotthonban nyolc idős él együtt családi légkörben. A közösség sok önkéntese segíti őket, nem kevesen közülük bevándorlók gyermekei, ilyenformán az idősek otthona nemcsak nemzedékek között hidakat építő valóság, hanem tanúbizonyságul szolgál a kultúrák közötti szolidaritásról.

Az évfordulón a belga szövetségi kormány miniszterelnök helyettese, Kris Peeters is jelen volt, aki a közösségnek megköszönte az idősgondozásnak ezt az innovatív formáját: „Fáradozásotoknak köszönhetően egész Antwerpen legmelegebb légkörű otthonában állunk”. A közösség elnökhelyettese, Hilde Kieboom annak szükségességéről beszélt, hogy az időskort ne teherként lássuk, hanem lehetőségként. „Ehhez le kell vetnünk a materialista szemléletet és lelki szemekre kell váltanunk, így a szükséget szenvedő idősben nemcsak a betegséget láthatjuk, hanem élni akarását is, így olyan embertől is kaphatunk életre szóló leckét, aki kissé zavart”. Hilde figyelmeztetett, hogy a lakóotthonban, ahol szeretettel és barátsággal törődnek a bentlakókkal, sokan visszanyerték élni akarásukat, amely a legjobb ellenszer napjaink eutanázia-kultúrájára.